|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 155 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 151-155 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fleisz János 2009. március 23.Fennállásának kétéves évfordulója alkalmából tartott ünnepséget a nagyváradi Hobby Libri könyvesbolt. Fleisz János nagyváradi történész, önkormányzati képviselő mondott köszöntőbeszédet. Konglovits Enikő üzletvezető beszámolt arról, elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki. /Nagy Orsolya: Születésnapot ünnepelt a váradi Hobby Libri könyvesbolt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./2009. május 8.Ünnepi misével és körmenettel kezdődik május 10-én, vasárnap Nagyváradon a Varadinum rendezvénysorozat. Az egyhetes, május 10–17. között zajló ünnepségsorozatot immár tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a négy történelmi magyar egyház, több magyar civil szervezet, illetve a nagyváradi RMDSZ. Kiállítások, könyvbemutatók, színházi és táncelőadások, koncertek, vetélkedők is lesznek, jelezte Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának elnöke. Többek között megnyílik Kristófi János neves váradi festőművész kiállítása, valamint az Árpád-házi királyokról hangzik el előadás. Újra lesz hagyományőrző mesterek találkozója Apáról fiúra címmel, illetve a város három magyar tannyelvű gimnáziuma is szervez egy-egy programot. Új rendezvények is lesznek, például a Matyi Műhely Bábszínház népi játékot mutat be, a Nagyvárad Táncegyüttes premierrel lép fel. /Felnőtté vált a Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ A Varadinum keretében Csiky Ibolya színművésznő pályakezdésének 40. évfordulója alkalmából mutatják be a Kedves hazugot. Érdekes lesz a Határtalan Partium néptáncbemutató. „A Varadinum a kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb kulturális rendezvénye” – jelentette ki Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke. „Örülök, hogy megmaradt az ünnepség értékközpontúsága” – fűzte hozzá. „Neves meghívottak jelzik a Festum Varadinum színvonalát” – mondta Lakatos Péter parlamenti képviselő, utalva többek között Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének Világrendváltás, vagy elég a mellény újragombolása? című előadására. /Ladányi Norbert: Bemutatjuk kulturális értékeinket. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./2009. október 19.Nagyváradon október 16-17-én tartották a nagyváradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) által szervezett Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei című emlékülést, melyet idén Bémer László (1784–1862) és Szaniszló Ferenc (1792–1869) püspököknek szenteltek. A váradi tudós püspökökre szentmisén emlékeztek, Böcskei László római katolikus megyéspüspök beszélt a nagyváradi püspökökről. Megkoszorúzták Bémer László síremlékét, majd a püspöki palota kertjében, Szaniszló Ferenc szobrát. A helyi Szent László Római Katolikus Gimnázium diákjai mutattak be irodalmi műsort. Ternyák Csaba egri érsek Bémer László egri kötődései című előadását ismertette. Fleisz János történész Nagyvárad Bémer László és Szaniszló Ferenc püspöksége idején címen tartott előadást. /Szőke Mária, Ladányi Norbert: Nagy elődeink Isten és az ember szolgálatában – Tudós püspökeikre emlékeztek váradiak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 19./2009. október 27.Október 26-án Budapesten ismertették Fleisz János nagyváradi történész Egy tollvonás volt a bűne című Szacsvay Imréről szóló monográfiáját. Szacsvay honatyaként lelkesen képviselte választóit, Nagyváradot a törvényhozásban. Részt vett a függetlenségi nyilatkozat kidolgozásában, ő olvasta fel az Országgyűlésben, emiatt juttatták bitóra. Fleisz János tízévnyi munkával az egykori képviselő élettörténete mellett annak – részben eddig publikálatlan – szépirodalmi tevékenységét és az utókor rá való emlékezését is kötetbe rendezte. /Szacsvay Imre-monográfiát ismertettek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./2009. október 28.A mártír jegyző, Szacsvay Imre kivégzésének százhatvanadik évfordulóján jelent meg és október 26-án Budapesten mutatták be Fleisz János: Egy tollvonás volt a bűne című kötetét. A megemlékező gyászünnepség az Országházban volt, jelen voltak az Országgyűlés vezetői-, képviselői- és jegyzői kara, valamint a nagyszámú érdeklődő mellett az eseményen részt vett egy nagyváradi küldöttség is. Fleisz János Egy tollvonás volt a bűne című kötetét Pálmány Béla, az Országgyűlési Levéltár nyugalmazott igazgatója mutatta be. A könyv szerzője, a nagyváradi Fleisz János történész, egyetemi tanár beszédében kiemelte, hogy a könyvbemutatóval sikerült elérni azt, hogy Szacsvay Imre ne legyen elfeledett vértanú. /Totka László: Könyvbemutató Szacsvay Imre emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./2010. január 5.Ghymes-koncert, farsangi bál, Aczél Endre könyve – Apró gyöngyszemek a magyar kultúra napjáraTizedik alkalommal szervezi közösen Várad és Berettyóújfalu a magyar kultúra napi ünnepségsorozatot. A részleteket tegnap sajtótájékoztatón ismertették. A sajtóértekezleten Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere hangsúlyozta: fontos, hogy ezeken az ünnepeken mindennapi életünk kis gyöngyszemeit villantsa fel a közösség. Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere néhány magyarországi programra hívta fel a figyelmet. Első ízben szerveznek helytörténeti vetélkedőt nagyváradi és berettyóújfalui, hetedikes és nyolcadikos diákok részvételével. Január 20-án a Hajdú-Bihar megyei településen lesz a nyitóesemény. Január 21-én lesz a gála, aznap este a jól ismert Ghymes együttes koncerttel örvendezteti meg az érdeklődőket. Lévai Ágnes, a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Központ vezetője kifejtette: a kultúrház is méltó programkínálattal óhajtja gazdagítani az ünnepélyt. Január 20-án a Főnix Művelődési Műhely bemutatja Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének színpadi változatát. Ugyanazon a napon a Bihari Népfőiskola megalakulásának tizedik évfordulójáról is megemlékeznek. Január 21-én bemutatják Bakó Endre Nadányi Zoltán világa című monográfiáját. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke megjegyezte: a magyar kultúra közös ünneplése együtt indult az új évezreddel. A tíz esztendő alatt volt olyan is, hogy tíznaposra sikeredett a rendezvény. Az idén is több érdekességnek ad otthont Várad. Január 18-án bemutatják S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, január 19-én kiállítás lesz a Partiumi Keresztény Egyetem előcsarnokában. 21-én az Ady Endre Gimnáziumban tartanak különféle kulturális rendezvényeket. Egyebek között előadást tart Pomogáts Béla irodalomtörténész, s a Meleg Vilmos színművész által összeállított irodalmi műsorral is kedveskednek majd. 23-án kiállítás nyílik a Tibor Ernő Galériában két, Berettyóújfaluhoz kötődő művésznek, Fenyvesvölgyi Tamásnak és Fenyvesvölgyi Tóth Zsuzsannának a munkáiból. Lakatos Péter parlamenti képviselő két rendezvényre hívta fel a figyelmet. Január 22-én a nagyváradi városháza dísztermében bemutatják Aczél Endre újságíró decemberben megjelent, Amit megírhatok című bestsellerét. A szerzővel a képviselő beszélget. Lakatos Péter arról is szólt, a magyar hagyományok szerves része a mulatság. Ezt felelevenítendő január 23-án ejtik meg az Ady Endre Kulturális Központban a partiumi farsangi bált. Január 22-én a nagyváradi filharmónia koncerttermében tartandó díszelőadás után kiosztják A magyar kultúráért díjakat. Három emlékplakettet ítélnek oda személyiségnek, illetve civil szervezetnek. Díszoklevelet öt jeles egyéniség vagy egyesület kap majd. Két életműdíjat is átadnak a gálán. Január 18-ig lehet beküldeni javaslatokat arra nézvést, hogy kit vagy milyen szervezetet díjazzanak. Az ajánlásokat az RMDSZ Sas-palotabeli titkárságán várják. Minden rendezvényre díjtalan a belépés. A részletes program hétvégéig összeáll, és a sajtóban is közzéteszik azt a szervezők. Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. január 18.A magyar kultúrát ünneplik ErdélybenEgyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok a héten a Magyar Kultúra Napjáról, amelyet 1989 óta ünnepel meg a magyarság január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Már ma megkezdődik a magyar kultúra napját körülvevő rendezvénysorozat Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester, illetve Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mond köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője, immár tizedik éve, majd S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét mutatják be ugyanott. Másnap a Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, csütörtökön pedig a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, illetve Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, 24-én pedig váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban. „A kultúra tartja egyben a nemzetet” A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet – jelentette ki tegnap Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen a magyarországi Szatmárcsekén. Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől. „Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” – mondta. Az államfő kiemelte: a magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben, és alkotja a magyar nemzetet, amelynek fontos alapköve a nyelv. Leginkább ezért kell áldozatra készen lenni – figyelmeztetett Sólyom László. „Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberi jogi, valamint létkérdés is egyben” – hangsúlyozta az államelnök. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében erdélyi körutat tesz Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész. Ennek az első állomása Marosvásárhely, ahol a Látó Irodalmi Színpad a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem stúdiótermében látja vendégül a jeles anyaországi vendégeket. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó szervezésében szerdán író-olvasó találkozóra kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az esten a szerző jelenlétében mutatják be Sas Péter Kós Károly képeskönyv című művét. Az ünnep alkalmával egész héten szerveznek rendezvényeket Háromszéken is. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatják be Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, illetve ide is ellátogat pénteken az Esterházy–Dés „duó”, akik előző nap Kézdivásárhelyen mutatkoznak be. A megyeszékhelyi városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Ugyancsak pénteken a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői hivatalosan is bejelentik, hogy 2010 a képzőművészet éve lesz Háromszéken. Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen ma mutatják be a helyi Pallas–Akadémia Kiadó 550 kötetét, Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, míg Esterházy Péter és Dés László szerdán tart előadást. Egész hetes kultúra napi rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Ennek keretében előbb elemisek, majd általános iskolába járó diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, de a hét folyamán lesz kerámiakiállítás, nyílik tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. Ugyanakkor a Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, de fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, illetve a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő a kultúra napja alkalmából. Négynapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napjáról. A rendezvények sora szerdán kezdődik a Cseh Tamás-emlékkoncerttel. Másnap megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű kiállítását, illetve lapunk munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Január 22-én 19 órától Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A négynapos rendezvénysorozat zárónapján 19 órától a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a művelődési ház színháztermében. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. január 19.Megkezdődött a Magyar Kultúra ÜnnepeNagyvárad – S.Németh Katalin könyvének hétfői bemutatójával megnyílt a Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat, melynek eseményei Bihar és Hajdú-Bihar megyékben zajlanak majd. A Magyar Kultúra Ünnepe sorozat nyitórendezvényének tekinthető hétfői könyvbemutató a nagyáradi Lorántffy központban zajlott le. Magáról a Magyar Kultúra Ünnepéről dr. Fleisz János a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) elnöke szólt, elmondva, hogy 2001 óta rendezik azt meg. „A mostani programok célja az, hogy megmutassuk értékeinket Nagy Biharországban” – jelentette ki a BINCISZ elnöke. Megnyitó beszédet tartott Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere, aki kiemelte, hogy mindenféle kényszerítő körülmények, nehéz gazdasági helyzet közepette az emberek kényszerítő erővel érzik azt, hogy ha csak néhány órára is, de együtt legyenek. A kultúránk az az erő, ami összehoz bennünket, hangsúlyozta Biró Rozália, és ez a magyar közösségünket összekötő erő teremtett lehetőséget a maroknyi romániai magyar közösségnek arra, hogy az országnak magyar nemzetiségű művelődési minisztere van. Biró Rozália a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Kultúra Ünnepén Berettyóújfalu helyi önkormányzata és helyi közössége mindig igazi testvérként volt Nagyváraddal. „December 5-ét ugyan nem lehet elfelejteni, de a mindennapi kézszorítások bizonyítják azt, hogy együtt vagyunk. Legyen nyitottságunk arra, hogy becsüljük egymást, szeressük művészeinket, tanítsuk gyermekeinket, írjuk könyveinket, ezekből épül fel a mi erős Magyarországunk” – zárta szavait Biró Rozália. A rendezvényen felszólalt Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere is, aki köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a kultúra élő dolog, és minden részének megvan a maga feladata. „Minden közösség kultúráját az határozza meg, hogy mit gondolnak az élet nagy dolgairól” – fogalmazott az elöljáró, hozzátéve, hogy a közösségeket az anyanyelv, a kultúra, a közös múlt köti össze. Valaki akkor lehet nyitott más kultúrák iránt, ha a saját kultúráját ismeri és becsüli. Azok az emberek, akiket nem köt össze egy közös kultúra, porszemek csupán, melyeket elfúj a szél. Végezetül Muraközi István azt kívánta: ne csak porszemek legyünk, hanem közös kultúránk által megerősített közösség. Forrás: erdon.ro 2010. január 21.Erősíteni a bihari összetartozástNagyvárad/Berettyóújfalu - Január 18-25. között Nagyváradon és Berettyóújfaluban tizedik alkalommal kerül megrendezésre A Magyar Kultúra Ünnepe eseménysorozat. A magyarországi nyitóünnepséget szerda délután tartották. Január 18-25. között a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), az RMDSZ, Berettyóújfalu Önkormányzata és a Bihari Népfőiskola immár tizedik alkalommal rendezi meg közösen A Magyar Kultúra Ünnepe elnevezésű eseménysorozatot. Ez alkalomból szerda délután sajtótájékoztatót tartottak a magyarországi kisvárosban található Nadányi Zoltán Művelődési Központban. Beszédében Szeifert Ferenc berettyóújfalui polgármester azt emelte ki, hogy az ünnepségsorozat kilenc évvel ezelőtti elindításakor a bihari összetartozás hangsúlyozása és megerősítése volt a fő cél. Ennek érdekében volt egy olyan időszak, amikor a környező kisebb településeket is bevonták a programokba. Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult: elindult egy folyamat, melynek köszönhetően a határ két oldalán élő magyarok egyre inkább kötödnek egymáshoz. A sikert jelzi egyebek mellett az, hogy Berettyóújfalu közösen pályázik Belényessel és Margittával európai uniós pénzalapokra, és kerékpárút kiépítését tervezik Nagyvárad és Berettyóújfalu között. Napjainkban a programok túlmutatnak a civil szférán, a szervezők a fiatalok megszólítására is törekednek. Például helytörténeti vetélkedőt szerveznek diákok részére, melyen az idén először váradi iskolások is részt vettek, sőt, az első két helyen itteni csapatok végeztek. Biztató a jövő Dr. Fleisz János BINCISZ-elnök, egyetemi tanár a kezdeti időszakra tekintett vissza, amikor a román-magyar határon több mint két órát kellett várakozni, az ünnepségsorozat pedig csupán egy napos volt, és tükörprogramok várták az érdeklődőket. Az évek folyamán aztán egyre hangulatosabbá és bensőségesebbé váltak a rendezvények, “érvényesült a közösségi szellem”. A jövő is biztató, hiszen Románia közelgő schengeni csatlakozása várhatóan megkönnyíti majd a kapcsolattartást. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szintén az együvé tartozás érzésének, az együtt gondolkodásnak a fontosságát domborította ki. Úgy vélte: az együttlétek közös élményt jelentenek, és olyan tapasztalatokat nyújtanak, melyek által gazdagodik a közösségünk. “Hiszem, hogy az eseményeken részt vevők elégedettsége erőt ad a szervezőknek ahhoz, hogy egyre magasabb színvonalon rendezzenek programokat”, fogalmazott az elöljáró. Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ro 2010. január 21.A magyar kultúra napja – Programok Erdélyben és a Partiumban Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: - Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok január 22-ről, a magyar kultúra napjáról; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt. Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön kiadott üzenetében kifejti: a Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. "Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb" - áll az üzenetben. "A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is" - állapítja meg Kelemen Hunor, aki jelentős eredménynek tartja, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, a fennállásának huszadik évét ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) először látja el Románia kulturális minisztériumának vezetését. Az évforduló tiszteletére szervezett rendezvények sorába illeszkednek Esterházy Péter felolvasói estjei is, amelyeken Dés László zeneszerző szaxofonon kísérte őt. A Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zajló esteket a Látó szépirodalmi folyóirat a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezte. Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester és Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mondott köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője. A Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, előadást tart a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton a LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, vasárnap pedig nagyváradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban. Csütörtökön Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatják be a Várad című folyóirat szerkesztőségében. A pozsonyi AB-Art Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásában megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Megemlékeznek az ünnepről Háromszéken is: Sepsiszentgyörgyön bemutatták Sas Péter Kós Károlyról szóló művét. A városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen bemutatták a helyi Pallas-Akadémia Kiadó 550 kötetét. Egész hetes rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, lesz kerámiakiállítás, tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. A Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar és a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő. Négynapos rendezvénysorozat színhelye Gyergyószentmiklós, ott is megtartják a Cseh Tamás-emlékkoncertet, megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű-kiállítását, bemutatják Jánossy Alíznak, az erdélyi Krónika munkatársának Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Pénteken Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a helyi művelődési ház színháztermében. Ünnepi műsort szervez a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda is. Csütörtökön a Hungarica Központban mutatkozik be a vajdasági Híd folyóirat a társszervező, Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja által szervezett Irodalmi Karaván keretén belül, amelyet a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogat. Vendégként vesznek részt a vajdasági Híd folyóirat képviselői, Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár és főszerkesztő, Végel László regény- és drámaíró, esszéista, Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő, valamint Virág Gábor prózaíró. Forrás: MTI 2010. január 22.Ez a nap a magyar kultúrá锄A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” – áll Kelemen Hunor kulturális miniszternek a Magyar Kultúra Napjára időzített üzenetében. A kulturális tárcavezető tegnap Csíkszeredában mondott beszédet a Hargita Megyei Kulturális Központ Garadosi panoráma című kiállításának megnyitóján. Ma Kolozsváron szólal fel a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett ünnepi műsoron, majd szombaton a székelyhídi rendezvényeket tiszteli meg jelenlétével. A kultúra követei A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro japán karmester vehették át tegnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Kultúra Követe címet Budapesten. Az elismeréssel járó oklevelek átadásával megkezdődött a magyar kultúra ünneplése, Hiller István miniszter pedig újabb állami elismeréseket és díjakat ad át, Budapesten majd Pécsen. Kultúrpezsgés a határmentén „Sikeres és bensőséges nyitánya volt a magyar kultúra napjának Nagyváradon, amely váratlanul nagy számú közönséget vonzott” – osztotta meg tapasztalatát Fleisz János. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta, mivel a rendezvénysorozatot közösen szervezik Berettyóújfalu önkormányzatával és a civil szervezetekkel, ezért a rendezvények is kétlakiak, átjárás van közöttük. „Az eddigi rendezvények meghaladták az elvárásokat” tudtuk meg Fleisz Jánostól. Gyergyói ünnepség A Gyergyói-medence négy napon át, január 20-23. között zajló rendezvénnyel ünnepli a magyar kultúra napját, közölte Kassay Lajos Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója. A rendezvények ma a díjkiosztó ünnepséggel folytatódnak, amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök átadja a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. A díjkiosztást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által bemutatott, Minden jó, ha vége jó című Shakespeare komédia követi ma este 7 órától. A programsorozat utolsó napján, 23-án a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színházi előadása, az Emlékszel még...? lesz műsoron. Kultúrhét Háromszéken Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Háromszéken a Magyar Kultúra Napját, amelyhez ezen a héten több rendezvény is csatlakozott. Kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó 550. kötetét, Sas Péter Kós Károly képeskönyv című munkáját. Tegnap és ma Háromszéken lép fel Esterházy Péter író és Dés László zenész, akik Szó és szaxofon címmel tartanak előadóesteket. Ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön, a megyei Könyvtár Gábor Áron termében találkozhat velük a közönség. A rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara 19 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében ad hagyományos koncertet. Szatmári rendezvények Egy hétig tart Szatmár megyében a Magyar Kultúra Ünnepe. A műsorkínálat több mint gazdag, így csak tallózunk belőle. Tegnap este a filharmóniában a Kolozsvári Magyar Opera szólistái Himnusz című előadásukkal léptek közönség elé. Ugyanott holnap a budapesti Jánosi Együttes koncertezik, közreműködik Fátyol Rudolf, Duffek Mihály, Molnár Zsolt és a Consonantia Trio. Január 25-én a püspöki palota dísztermében a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes ad koncertet. Konferencia Udvarhelyen A székelyudvarhelyi egész hetes rendezvények, a népdalvetélkedő és kiállítások után, ma 10 órakor konferenciával folytatódnak Díszítőművészet Udvarhelyszéken címmel. Hargita Megye Tanácsának Hagyományőrző Központja kiállítótermében Bán Erzsébet, Nyárádi Zsolt, Miklós Zoltán és Bencze Ilona az elő. A 18 órakor kezdődő gálaesten, a Művelődési Ház nagytermében fellép az Udvarhely Táncműhely, közreműködnek a népdalvetélkedő díjazottjai és kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat is. Holnap 16 órakor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar ad koncertet a Művelődési Ház koncerttermében, míg vasárnap 18 órától a Székelyföldi Filharmónia muzsikál. Előadás Marosvásárhelyen A Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének nevét viselő marosvásárhelyi művelődési egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából holnap délután öt órakor Marosvásárhely büszkeségéről, a 100 éve épült Kultúrpalotáról beszél Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész, előadást tart Nagy Miklós Kund főszerkesztő, kulturális újságíró, Nagy Attila költő, valamint fellép Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citeraművész, mindketten a maguk készítette hangszeren játszanak. Nemzetközi fotótárlat Kolozsváron „A kiállított műalkotások kimagasló művészeti-esztétikai értéke mellett a magyar-román kulturális közeledés szempontjából különösen fontosnak tartom azt a szimbolikus gesztust, hogy a kiállításra a román kultúra napja (január 15.) és a magyar kultúra napja (január 22.) közti héten, mintegy összekapcsolásként kerül sor” – hangzott el a tegnap Kolozsváron a nemzetközi fotókiállítás megnyitóján. Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy véli, hogy a tél témájú tárlat és annak időzítése kéznyújtás „a nemzetük legnemesebb értékeit megtestesítő, egyben az egyetemes emberi értékeket és érzéseket a poétika eszközeivel hirdető két halhatatlan költő, a Magyar Himnuszt megalkotó Kölcsey Ferenc, és a román lelkületet és érzésvilágot a szférák lírai magasságában megfogalmazó Mihai Eminescu között”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. január 26.Működik a Nagyváradi Civil KerekasztalA 2009. december 9-én a megalakult Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), első ülésére január 25-én került sor a nagyváradi Posticum dísztermében. A találkozón fontos döntések születtek – tájékoztatták honlapunkat a szervezők. Az alakuló ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása után elfogadták az időközben jelentkezett két szervezet, a Bihar Megyei Szőlészek és Borászok Vincellér Egyesülete és a Varadinum Kulturális Alapítvány csatlakozását, valamint azt, hogy velük együtt a Nagyváradi Civil Kerekasztal alapító tagjainak száma 26-ra emelkedik. Ugyanakkor felhívják a többi nagyváradi civil szervezetet, hogy csatlakozzanak, erre bármikor van lehetőség egy egyszerű jelentkezési lap kitöltése és eljuttatása által. Az ülés egyhangúlag eldöntötte, hogy az alapító tagok mellett a további belépők teljes jogú rendes tagok lesznek. E mellett azon civil szervezetek számára, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak teljes jogú tagságot nyerni, létrehozták a társult tagságot, amely tanácskozási joggal való részvételt biztosit, szavazati jog nélkül. Magánszemélyek csak abban az esetben lehetnek tagok, amennyiben civil szervezetet képviselnek, ezen státusukat pedig igazolniuk kell. Rendelkeztek a képviseleti jogról is, e szerint a szervezetet képviselő személye ülésenként változhat, de erről iratot kell bemutatni. A működési szabályzat véglegesítése érdekében háromtagú bizottságot jelöltek ki, amelyben az NCK kezdeményezője dr. Fleisz János, az NCK ügyvezetője Rencsik Imre és Dukrét Géza a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Egyesület elnöke kapott helyet. Az új szervezettel kapcsolatos bizalmatlanság eloszlatása érdekében részletesen kitértek a politikával való kapcsolat tisztázására. Ezzel összefüggésben a következő irányadó döntések születtek: az NCK politizálással nem foglalkozik, a metapolitikai (politika felettiség) hozzáállást teszi magáévá, amely által az NCK egyforma távolságra szeretne lenni minden olyan politikai szervezettől, amely a közösség érdekeit tartja szem előtt. Az NCK csak egyenrangú kapcsolatot hajlandó kiépíteni, mind a politikai, mind pedig az egyéb szervezetekkel, intézményekkel. A továbbiakban elfogadták az Imre Zoltán képzőművész által elkészített NCK lógót és honlap szerkezetet, illetve a rövidesen elinduló levelezőlistát. Az NCK eseménynaptárát ismertető honlap címe: www.civilonline.info lesz. Az NCK vezetését 2010-re elvállaló Posticum dr. Bruncsák Isvánt kérte föl, hogy az NCK ügyintézésében szerepet vállaljon. Elérhetőségei a következők: e-mail: [email protected] , fax: 0359/410-882;. Megfogalmazták még, hogy az NCK alapító szervezetei, havonta küldjék be a honlap részére a pontosított eseménynaptár-tervezetüket. Megtárgyalták egy civil stratégia összeállításának szükségességét, a városi önkormányzattal való partneri viszony kialakítását, illetve a Festum Varadinum keretében megszervezésre kerülő 10. Civil Társadalom Napja rendezvényben való megjelenést, áll a dr. Fleisz János és a Rencsik Imre. Forrás: nagyvarad.ro 2010. február 25.A váradi közösség volt a magyar kultúra ünnepének a fővédnöke – Társadalmi összefogásra, közösségi élményre van szükségSzombat délután tartották meg a magyar kultúra hetének záróünnepségét a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. Az esemény egyben Fenyvesvölgyi Tamás festőművész és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikusművész kiállításának is a megnyitója volt. A tárlat három hétig látogatható. Az ünnepségen a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének részéről Mierluţiu Emília köszöntötte az egybegyűlteket. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta: a magyar kultúra ünnepét hagyományosan együtt szervezi meg Berettyóújfalu és Nagyvárad magyar közössége. Az indítás óta a Kanonok sori Tibor Ernő Galéria is jó néhány eseménynek adott otthont. A magyar kultúra napja köré szervezett rendezvénysorozat évről évre fejlődött, bővült. Bár előfordult, hogy úgy tűnt, a civil szféra kiszorul a programból, az utóbbi években megint visszakerültek a polgári szerveződések a rendezvénysorozatba. Az idei rendezvényeket lelkesen látogatták az emberek. Ám nem volt minden gondtól mentes a programsorozat. Először is háromféle név (magyar kultúra napja; magyar kultúra ünnepe; magyar kultúra hete) alatt futottak az összejövetelek. Ez annak tudható be, hogy több szervezet is rendezett programokat. Ám lényegében nem az a fontos, milyen elnevezés alatt ápoljuk a magyar kultúrát, hanem hogy megfelelő tartalommal ünnepeljük meg azt. Fleisz János hangsúlyozta: szinte minden rendezvény saját erőből jött létre. És mindenki maga felelt azért, hogy kit hívott meg. A Communitas Alapítvány, mint általában, most is támogatta a civil kezdeményezéseket. A BINCISZ-elnök megjegyezte: a berettyóújfalui önkormányzat jelentősen hozzájárult a sikerhez. Ellenben mindez nem mondható el a nagyváradi önkormányzatról. Kapy István alpolgármestersége idején külön költségvetési tételként jelent meg a magyar kultúra napja. Hozzáfűzte: szeretné, ha a jövőben jobban, rangjához méltó módon támogatnák ezen eseménysort. Mondhatni, az idei rendezvénysorozatnak a váradi magyar közösség volt a fővédnöke. Tájainkon a magyarság megmaradása, érvényesülése társadalmi összefogással érhető el. Kolozsvári István kulturális menedzser méltatta a bakonszegi képzőművész házaspár, Fenyvesvölgyi Tamás és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa tárlatát. Arra is kitért, hogy a közösségi élmény megélése a legfontosabb, továbbá ha a két művész kiállítását el kellene nevezni, akkor a Találkozás címet adná neki. Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa az alkotás során minden élethelyzetre talál magyarázatot. Kiválóan kombinálja a műfajokat. Az irodalmat is remekül ötvözi a képzőművészettel. Gyurkovics Tibor verseiből készült kompozíciói is kiemelkedők. Fenyvesvölgyi Tamás sajátos stílusban jelenít meg egy-egy épületet, faluképet, lakókörnyezetet, otthont. Nagy kísérletező. Újabb és újabb technikákat alkalmaz. Mintha nem is ugyanaz a kéz alkotta volna egyik-másik művet. Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa a hely szellemének kultikusságáról, az ősi, eredeti egységérzés gondolatköréről szólt. Amint fogalmazott: „Lélekkel van tele ez a hely. És minden kép egy-egy kapu.” Ezután a résztvevők elénekelték a Himnuszt. Az összejövetel a Bunyitay Vince-könyvtárban fogadással, kötetlen beszélgetéssel zárult. Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. április 20.Idén is Festum VaradinumNagyvárad – 2010. április 25- május 2. között a Varadinum Kulturális Alapítvány tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. A részletekről kedden a fő szervezők tájékoztattak. Biró Rozália, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet: nyolc nap alatt negyvennyolc kulturális rendezvényt szerveznek, melyekért negyven civil szervezet a felelős. A siker érdekében a VKA ezúttal is együttműködik a négytörténelmi egyházzal és az RMDSZ-szel. Az alapítvány továbbra is arra törekszik, hogy a Festum Varadinum keretében támogassa a magyar civil szervezeteket, így egyetlen olyan jelentkezőt sem utasított vissza, amely kulturális programmal jelentkezett. A részletes műsort 800 programfüzet és 50 plakát hirdeti. A már megszokottnak mondható események természetesen az idén sem maradnak el, mint például az ünnepi istentiszteletek, illetve mise, a Szent László körmenet, az Apáról fiúra népművészeti találkozó, a történelmi vetélkedők vagy A Civil Társadalom Napja. Folytonosság és hagyományőrzés Dr. Fleisz János, a Varadinum Kulturális Alapítvány (VKA) kuratóriumi tagja leszögezte: a tévhitekkel ellentétben nem a testület zsúfol össze tendenciózusan rengeteg programot, hanem ennyi rendezvényt terjesztenek elő a váradi magyarok, a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az önkormányzat és a politikai alakulatok. A kilenc kuratóriumi tag igyekszik úgy összeállítani a műsortervet, hogy lehetőleg ne történjen minden egyszerre. Ezért sem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint fölösleges ilyen hosszúra nyújtani az ünnepségsorozatot, elég lenne egyetlen hétvége, s gyorsan túl lennénk rajta. Megítélésében egyébként a Festum Varadinum a Kárpát-medence legnagyobb és kulturális eseménye, melyet folytonosság, közösségi összetartó erő, szervezettség és hagyományőrzés jellemez. Eddig közel 700 eseményt szerveztek, melyeken körülbelül negyedmillió érdeklődő vett részt. “A Varadinum a csúcson van, bár annak fanyalgók, akik az ellenkezőjét mondják. A jövője is biztosított, hiszen 2011-ben 20. alkalommal szervezzük meg, 2012-ben pedig az elindulás két évtizedes évfordulóját ünnepeljük. Az évek folyamán az arcok cserélődtek, tehát az utánpótlás is biztosított. Érdekes módon azok állítják azt, hogy csak az időseket vagy keveseket érdekelnek a programok, akik egyetlen rendezvényre sem mennek el”, közölte. Elismerik a Festumot Biró Rozália néhány fontosabb eseményre hívta fel a figyelmet, melyek azt bizonyítják, hogy a tudományos-kulturális élet reprezentatív személyiségei is elismerik a Festum fajsúlyos voltát. Április 28-án, szerdán 16 órától a KREK székházának Bartók termébenorvoskonferenciát tartanak, melyen részt vesz dr. Velkey György főorvos, gyermekgyógyász, dr. Kalmár László, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke és Cseke Attila egészségügyi miniszter is. Ugyanaznap este 7 órától az Evangélikus Egyházközségnek köszönhetően Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő ad koncertet az állami filharmónia hangversenytermében. Április 29-én, csütörtökön 16.30 órától Sakkozásunk évszázadaiból címmel zajlik tudományos konferencia az Ady Endre Középiskolában, neves meghívottakkal. Az előre meghirdetett programtól eltérően a május 2-i díjkiosztó záróünnepségen a Csárdás!- A Kelet Tangója című táncdrámával lép fel a Honvéd Táncszínház, 19 órától, a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az előadás rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, zenéjét Árendás Péter szerezte. A belépés ingyenes. Ingyenes könyv Április 25-én 10 órától Bölcskei Gusztáv debreceni püspök hirdet igét a várad-újvárosi református templomban, május 2-án 11 órától pedig Böcskei László váradi megyés püspök mutat be ünnepi szentmisét a Bazilikában, melyet a hagyományos Szent László körmenet követ. Érdekesnek igérkezik még a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009 című kiadványnak a bemutatója, április 27-én este 7 órakor a filharmónia dísztermében. A megjelentetés érdekében a VKA a Communitas Alapítványnál, a Szülőföld Alapnál és az Eurotrans Alapítványnál pályázott sikerrel. A 400 oldalos könyvet 200 példányban adták ki, a bemutató résztvevői ingyen juthatnak hozzá. Biró Rozália azt is bejelentette: működik az alapítvány www.vka.ro című honlapja, észrevételeket, ötleteket pedig a [email protected] e-mail címre várnak, hiszen a Festum Varadinum a helyi értékek bemutatásán túl azért van, hogy megfeleljen az igénylők elvárásainak. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. április 28.Átfogó kép Nagyvárad magyar polgármestereirőlNagyvárad – Nagyvárad magyar polgármesterei címmel Kádár József jogász tartott vetítéssel egybekötött előadást kedden a Városháza dísztermében, a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. Gazdag forrásanyagot, Fleisz János, Péter I. Zoltán, Kupán Árpád és Jósa Piroska helytörténeti munkáit használta fel Kádár József előadásában annak érdekében, hogy – megfogalmazása szerint – átfogó képet tudjon nyújtani a hallgatóságnak Nagyvárad magyar polgármestereiről. Indításképpen rövid történeti áttekintést hallhattunk a régen a püspökség uradalma alá tartozó, civitas joggal rendelkező városról, amelynek vezetőit az 1848-as forradalom leverését követően kinevezték, illetve a későbbiekben a városi tanács választotta őket. Érdekességek Nagyvárad első polgármesterét, Bölöny Menyhértet 1850-ben nevezték ki (egyes források Bölöny Menyhártként említik a nevét). Az előadó kronológiai sorrendben beszélt a magyar polgármesterekről, a hozzájuk kapcsolódó érdekességekről, érdemeikről, esetenként súlyos tévedéseikről. Nagyvárad egyik legjelentősebb polgármestere Rimler Károly volt, Bulyovszky Józsefről köztudott, hogy az ő nevéhez fűződik a színház felépítése, Sall Ferenc városmegújítóként ismert, Soós István polgármester programja pedig ma is aktualitással bír. Egy idézet ez utóbbinak 1933-ban, a magyar párt újjászervezési ülésén elhangzott beszédéből: „… (kötelességünk) minden magyar ember igazságos ügyét diadalra vinni”. Várad magyar polgármestereinek sok esetben példaértékű tettei mellett azonban szólni kell arról is, amire nem lehetünk büszkék: a szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Gyapay László például olyan könyörtelenül hajtotta végre a nyilasok utasításait a zsidósággal szemben, hogy a váradi gettó a legnyomorúságosabbak közé tartozott. 1945-ben került a város élére az első munkás származású polgármester, Ványai Károly, aki baloldali beállítottságú volt ugyan, de pozitívumként értékelhető, hogy nem volt hajlandó felsőbb utasításra leveretni a magyar vonatkozású freskókat a városháza faláról, hanem csak lemeszeltette ezeket (mint ismeretes, ezeket 2003-ban állították helyre). A kommunista időkben is voltak magyar polgármesterei Váradnak, utolsóként ezt a tisztséget Szántó István töltötte be 1968–73 között. A bő egy órás ismertetőt korabeli dokumentumokból vett idézetekkel és fényképfelvételek vetítésével színesítette az előadó. Tököli Magdolna erdon.ro 2010. április 28.Váradi szellemiséget sugározNagyvárad – Kedd este a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében mutatták be a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009. című összefoglaló kiadványt. Az egybegyűlteket Tódor Albert, az intézmény menedzser-igazgatója köszöntötte, majd a színpadra invitálta Biró Rozália alpolgármestert, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnökét. Az elöljáró arra emlékeztette a jelenlevőket: tizenkilenc esztendővel ezelőtt a négy történelmi egyház és az RMDSZ példaértékű összefogása útjára indította a Festum Varadinum ünnepséget. A rendezvény azóta “felnőtté cseperedett”, sokszínűsége, gazdagsága vagy éppen mássága pedig büszkeséggel kell eltöltsön bennünket, mert “amit nyújt, az mi magunk vagyunk”. Sokan talán helytelenítik, hogy mi értelme van annyi eseményt összezsúfolni nyolc napban, azonban a bátortalan, tétova lépésű civil szervezeteket is támogatni kell annak érdekében, hogy jó irányba haladjanak, igazi értéket nyújtsanak- vélekedett a kuratóriumi elnök. Biró Rozália ugyanakkor köszönetet mondott az emlékkönyv összeállítóinak: dr. Fleisz János és Wagner Izabella szerkesztőknek, az anyagokat, újságcikkeket válogató és gondozó Wagner Izabellának, Kelemen Máriának és Csilcser Lászlónak, valamint a kiadvány lektoráló Molnár Juditnak. Művelődéstörténeti dokumentum Dr. Fleisz János önkormányzati képviselő, kuratóriumi tag arra hívta fel a figyelmet: a közel 400 oldalas kötet nem előzmény nélküli, hiszen korábban már megjelent négy ehhez hasonló összefoglaló. A 2003 és 2009. között lezajlott Varadinum-események sajtóvisszhangját igyekszik reprodukálni, főleg a helyi napilapokban megjelent cikkek, írások alapján. Évről-évre közli a műsort, és az ehhez biggyesztett anyagokat. Olyan sok tudósítás, pozítiv vagy negatív kritika állt a rendelkezésükre, hogy a betűméreteket kétszer is csökkenteniük kellett, illetve a nagyobb számú képről is lemondtak. “A kötet művelődéstörténeti dokumentuma mindannak, ami az elmúlt hét évben a helyi magyarokkal történt. Nagyváradi szellemiséget sugároz, annak bizonyítéka, hogy mit tett a váradi magyarság 2003-2007. között”, fogalmazott. Az emlékkönyvet Biró Rozália városházi titkárságán, Wagner Izabellánál lehet beszerezni, önköltségi áron. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. április 29.A magyar kultúra helyzetérőlNagyvárad – Szerdán a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében tizedik alkalommal rendezték meg A Civil Társadalom Napját, Kultúra és önkormányzatiság kilencven évvel Trianon után címmel. Az Ady Endre Középiskolában lezajlott rendezvény szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), a váradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a berettyóújfalui Megyei Népfőiskolai Egyesület, a budapesti Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia, valamint a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság voltak. Délben Romhányi András, a budapesti Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus tanácsosa tartott előadást a tanintézet dísztermében, Kultúránk mai helyzetéről címmel. Értekezéséből egyebek mellett az derült ki, hogy a magyar társadalom kulturális és erkölcsi válságát éli, “létezik kevés normálisan gondolkodó és számos elhülyített személy”, akik önként mondanak le a valódi értékekről, olcsóbb és piaci szempontból gazdaságosabb termékek, illetve szolgáltatások kedvéért. Történik mindez annak betudhatóan, hogy fiskális szemlélet uralkodik, minden a piacnak van alárendelve. Nincs szükség sokoldalúan képzett, közösségi emberekre, csupán manipulálható, elszigetelt individumokra. Az előadó a Magyar nemzeti kulturális koncepció című tanulmány vázlatát is ismertette, melyet több közművelődési intézmény közösen dolgozott ki megvitatás céljából, és megpróbálják a “gondolkodó magyarok” legalább tíz százalékához eljuttatni. Nagyvárad és a kultúra Dr. Fleisz János önkormányzati képviselő, a BINCISZ elnöke Nagyvárad szerepe és küldetése a magyar kultúrában címmel tartott expozét. A város történetének azon jelentős fejezeteit emelte ki, melyek fontos szerepet játszottak a tudományos, az irodalmi, az egyházi és a művészeti élet fejlődése szempontjából. “Nagyvárad azon városok közé tartozik, mely nagy hagyományokkal rendelkezik a kulturális értékteremtés terén. A történelem folyamán mindig volt ereje ahhoz, hogy talpraálljon, s jelentősen gazdagítsa az egyetemes magyar kulturát. Reméljük, hogy a jövőben is megfelel ezen történelmi hivatásának”, fogalmazott. Ezt követően levetítettek egy Nagyváradról szóló dokumentumfilmet, melynek szerkesztő-rendezője Villányi Zoltán, operatőre pedig Kirsch Norbert. A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Szóba került a politika és a kultúra viszonya, a média és az értelmiség felelőssége, a népfőiskolák szerepe, valamint az is, hogy “miért utálják az anyaországi magyarok a határon túliakat”. Negatív kontextusban többször elhangzott Gáspár Győzike és Kiszel Tünde neve. Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, mint “a hazája sorsáért aggodó polgár” arra figyelmeztetett: a rendszerváltozás után felnőtt új nemzedék tagjai nem szereztek történelmi tapasztalatokat, ezért olyan jelszavakkal lehet “megetetni” őket, melyek korábban csúfos kudarcot vallottak. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. szeptember 1.XVI. Partiumi Honismereti Konferencia NagyváradonBihar megye – A hét végén kerül sor Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezésében a XVI.Partiumi Honismereti Konferenciára a Partiumi Keresztény Egyetemen. Központi téma: műemlékeink védelme; helytörténet; a 20. század öröksége. A részletes program a következő: Péntek 10 óráig: a vendégek fogadása, regisztráció; 10 óra – megnyitó, a résztvevőket köszönti: Csűry István református püspök és Fodor József vikárius (ökumenikus áhitat), Dukrét Géza, a PBMET elnöke, dr. János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora, Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, Pető Csilla, parlamenti képviselő, Tempfli József püspök, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről, dr. Csorba Csaba, a Kazinczy Ferenc Társaság alelnöke, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke; 10.40 – a Fényes Elek-díjak átadása; 11.30 – szünet; 11.45 – plenáris ülés, elnök Dukrét Géza; 11.45 – Várad őstörténete, ásatások (Lakatos Attila történész, Nagyvárad); 12 – Várad története (Dukrét Géza, Nagyvárad); 12.25 – Nagyvárad a 19–20. században (dr. Fleisz János történész, Nagyvárad); 12.50 – Barokk egyházművészet Nagyváradon (Jakobovits Miklós, Nagyvárad); 13.2o – ebédszünet; 15 – a plenáris ülés folytatása, elnök Ujj János (Arad), 15 – A váradi vár északi kazamatának régészeti kutatása (Mihálka Nándor, Nagyvárad); 15.20 – Egy intézmény, valamint megálmodója és létrehozója (Tácsi Erika, Temesvár);15.40 – Arad megyei iskolák névadói (Matekovits Mihály, Arad); 16 – Bocskai István közterületi szobrai (dr. Berek Lajos, Budapest); 16.20 – Bocskai-emlékhelyek (Cs. Nagy Zoltán, Hajdúszoboszló); kiállítás: Bocskai István – dokumentumok, megnyitja Meleg Vilmos és Kupán Árpád; 16.40 – kérdések, hozzászólások; 17 – várlátogatás, ismerteti Jakabffy László építészmérnök; 18 – városnézés, idegenvezető Dukrét Géza, Péter I. Zoltán; 20 – vacsora; 21 – F. Márton Erzsébet színművész műsora. Szombat, elnök dr. Jancsó Árpád (Temesvár), 9 óra – Sátoraljaújhely kapcsolata a Partiummal a 19–20. században (dr. Csorba Csaba, Szolnok); 9.20 – A legnagyobb magyar bihari napjai (Kupán Árpád, Nagyvárad); 9,40 – Nagyvárad Nadányi Zoltán költészetében (Bakó Endre, Debrecen); 10 – kérdések, hozzászólások; 10.10 – A szabadságharc zárófejezetének színhelye és háziasszonya (dr. Vajda Sándor, Borosjenő); 10.30 – Nyolcvan éve némult el az Érmellék pacsirtája (Ciorba Teréz, Érsemjén); 10.55 – kérdések, hozzászólások; 11.05 – Látogatás a barokk palotában és a Bazilikában, bemutatja Mons. Fodor József vikárius; 13 – ebédszünet; 14,30 – elnök Kupán Árpád (Nagyvárad); 14.30 – Felsőbánya Kálváriája (Hitter Ferenc, Felsőbánya); 14.50 – Nagyvárad elpusztult és megmentett egyházi műemlékei (Pásztai Ottó, Nagyvárad); 15.10 – Tündérhárfa ég és Föld között. A temesvár-gyárvárosi zsinagóga(Jancsó Árpád, Temesvár); 15.30 – Az épített örökség és a honismeret (Debreczeni-Droppán Béla, Budapest); 15.50 – kérdések, hozzászólások; 16– szünet; 16.20 – elnök Erdei János (Szilágysomlyó); 16.20 – Nagyszalonta, a Partium egyetlen hajdúvárosa (Dánielisz Endre, Nagyszalonta); 16.40 – A Püspökfürdő és a Félixfürdő a 20. század elején (dr. Jósa Piroska, Nagyvárad); 17 – A buziásfürdői ásványvíz-hasznosítás története (Vallasek István, Marosvásárhely); 17.20 – A resicabányai vízmű és a Grebla vízerőmű regényes története (Makai Zoltán, Nagyvárad); 17.40 – Az isaszegi református gyülekezet alapítása és szolgálata (Szendrő Dénes, Isaszeg); 18.00 – közgyűlés; 19.30 – vacsora; 20,30 – orgonahangverseny. Vasárnap: szakmai kirándulás a Belényesi medencébe, idegenvezető Dánielisz Endre és Dukrét Géza. 8 óra – Nagyvárad–Belényes; 9.10 – Belényes: református templom, római katolikus templom; 10.10 – Belényes–Magyarremete; 10.20 – Magyarremete: 13. századi református templom; 11 – Magyarremete–Köröstárkány; 11.25 – Köröstárkány: református templom, hősök emlékműve; 12.25 – Belényes–Tenke; 13.25 – Tenke: református templom, természetrajzi múzeum; 14.25 – Tenke–Nagyszalonta;14.55 – ebéd Nagyszalontán; 16 – Nagyszalonta: református templom, Arany-múzeum; 18.30 – Nagyszalonta–Nagyvárad. A rendezvény támogatói: Bihar Megyei Tanács, RMDSZ Bihar megyei szervezete, Partiumi Keresztény Egyetem, Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala, Királyhágómelléki Református Egyházkerület. erdon.ro 2010. szeptember 6.A műemlékvédelem sürgőssége és esélyeiSzeptember 3-a és 5-e között rendezte meg a XVI. Honismereti Konferenciát Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET). A konferencia központi témája a műemlékek védelme volt, tekintve, hogy Erdély műemlékekben rendkívül gazdag, a téma igen aktuális. Ennek ellenére a műemlékvédők nevelése is és a munka anyagi támogatása is kismértékű. Dukrét Géza, a házigazda PBMET elnöke helybéli vár múltjáról tartott előadást, Várad története címmel, Fleisz János egyetemi tanár dolgozatát felesége, Fleisz Judit olvasta fel, melyben Nagyvárad fontosságának alakulásáról értekezett, hogyan veszítette el a város folyamatosan referenciaszerepét. Lakatos-Balla Attila régész lelőhelyekről tartott előadást, valamint azon jelentős személyiségekről, akik őstörténeti kutatást indítottak el Nagyváradon. A rendezvény fontos momentumaként kiosztották a Fényes Elek-díjat amelyet, azon személyiségek kapnak akik helytörténeti munkájukkal, örökségvédelmi tevékenységükkel, valamint a honismeret területén kifejtett építő munkásságukkal jelentőset alkottak. Elismerésben részesült Tácsi Erika német– magyar szakos tanárnő, Mihálka Magdolna zenetanárnő, korrektor, Gellért Gyula lelkipásztor és Starmüller Géza műépítész, amatőr festő. Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. október 1.Eszmecsere volt szerda délután a nagyváradi városháza dísztermében: a város főtereinek sorsáról beszélgettek civilek a szakemberrel. Mivel nem a polgármesteri hivatal kezdeményezte a beszélgetést, hanem az RMDSZ nagyváradi elnöke, önkormányzati frakcióvezetője, Biró Rozália alpolgármester, és az végig magyarul folyt, a közvitán így túlnyomórészt magyar nemzetiségűek vettek részt, a közösség egyfajta fórumává alakítva a rendezvényt. Bő két órát tartott a tanácskozás.Az ókor agórája a trendi – állítólag Mindenekelőtt a moderátori feladatokat is ellátó „házigazda”, Biró Rozália alpolgármester ismertette a témát. Az önkormányzatnak lehetősége van uniós forrásokból több mint 10 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatásra szert tenni városrendezés címén. A megpályázott összeg nagy részét a vár különböző épülettömbjeinek felújítására szánják, egyéb városi tulajdonú épületeket is felújítanának, s ezeken túl 3,2 millió eurója maradna Nagyváradnak, amit az egykoron a városalapító királyról, Szent Lászlóról és a Bémer László néhai püspökről elnevezett terek átalakítására szánnak. (Bevezetőjében egyébiránt az elöljáró külön kérte a jelenlévőket, hogy kizárólag a terekkel kapcsolatban szóljanak hozzá, ez alkalommal ne a szövetség városi tanácsbeli frakcióját értékeljék-bírálják. Továbbá tekintsenek el az irrealitásoktól, amiképpen egyébként a helyhatóság se vette figyelembe azokat a megvalósíthatatlan tervezeteket, melyekben egyebek mellett a főtér alatt vezettetnék el a közúti forgalmat, avagy az „útban levő” Szent László-templomot költöztetnék el.) Az átalakítás mikéntjét pedig az önkormányzat megpályáztatta. Számos elképzelés született, ezek közül jelenleg kettő jutott el a részletesebb kidolgozás előtti fázisba. Ezek tervezői Anamaria Szabó és Emődi Tamás váradi építészek. A közösség vitadélutánján utóbbi volt jelen. Fel is kérte őt az RMDSZ-frakció vezetője, ismertesse a két tervezetet. A téma súlya miatt a művészettörténész-építész hosszas bevezetőt tartott – amint mondta, a félreértések elkerülése végett van erre szükség. Ismertette mindenekelőtt a városok főtereinek történeti funkcióit, illetőleg azok változásait. Egészen az előző századfordulóig nagyrészt vásárterei voltak a településeknek, azután megkezdődött azok parkosítása. Mondandóját számos fényképpel illusztrálta, így azt is, hogy napjaink (nyugaton immár bő félévszázada) trendje, hogy egyfajta agórákká alakítják vissza. Mindennek velejárója, hogy a zöldövezetek eltűnnek a főterekről, illetőleg mindösszesen pár fa marad meg belőlük. Egyébként mindkét terv a Szent László térnek is nagyrészt ezt a funkcióját emelné ki. A forgalmat korlátoznák a lehetőségek függvényében, azaz csak az Olaszit Újvárossal összekötő út maradna meg, a terek többi részét átadnák a gyalogosforgalomnak. Aberráltnak is mondta a jelenlegi állapotot, amelyben keskeny járdákon lehet mindösszesen közlekedniük a gyalogosoknak. Mindkét tervező elképzelésében az autómentes Zöldfa utcán keresztül kötnék össze a Nagyvásár teret a Szent Lászlóval. A tereket burkolnák, a mintában térnek el valamelyest. A díszítésben az előző századelőt imitálnák. Mégiscsak szebb a zöld a betonnál A hozzászólások rendje előtt az alpolgármester tudatta, hogy a városnak a terek alatti infrastruktúrát önerőből kell megújítania. Szólt arról is, hogy egyelőre nincs itt az ideje a terek szobrairól vitázni. „A tervezőknek mi a bajuk a zölddel?” – kérdezte az első hozzászóló, Zatykó Gyula mérnök-vállalkozó. A Magyar Polgári Párt városi elnöke nehezményezte, hogy az RMDSZ-esek későn kérdezik meg a váradi magyarságot, hiszen a pályázatot nemsokára le kell adni a szaktestülethez. Az alpolgármester reagált erre: a tervezetet ugyan október végéig le kell adni, ám azt a későbbiekben is lehet „finomhangolni”; nemrégiben készültek el az építészek elképzeléseikkel, ellenben a részletekben lehet még azokon alakítani, ebben várják a polgárok javaslatait. Budaházy István gyógyszerész is arról szólt, hogy őrültség a zöldövezetet pusztítani. Hasonlóan vélekedett Török Sándor mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke is: létfontosságúak az árnyékos nagy fák, több fasort is szívesen látna tereinken. „Halpiaccá” sem változtatná a tereket, azaz nem szeretné, ha bódék lepnék el azokat. A „drasztikus” változtatást ellenezte Popa Melinda fogorvos, szerinte nem kell mindenáron majmolni a nyugatot, főleg nem a flaszter kialakításában. A helyeslő morgást Emődi Tamás csillapította valamelyest: egy felvétellel igazolta, hogy bizony a Szent László tér, amikor még hivatalosan is ez volt a neve, úgy nézett ki, mint, amilyet ő tervezett. A fogorvos a „manele” nevezetű műcigányzene és a balkáni lacikonyhák megjelenésétől tartott még. Egy másik hozzászóló elismerte, hogy Emődi terve szerint számbelileg tizeneggyel több lenne a fa, de rámutatott, hogy azok lombozatban kevesebbek lennének. Szűcs Attila nyugdíjas úrhatnámságot vélt felfedezni: amint látnak egy fát vagy egy tócsát, kivágják azt, illetőleg lebetonozzák. Attól fél, hogy a főtér is hasonul a Fő utca korzójához, amely pedig temetőszerű, élettelen. Pont az élet visszatérésének bizonyosságát látta az elképzelésekben Csomortányi István mérnök, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökségi tagja abban, hogy a főtérnek visszaadják a fő funkcióját. Mindazonáltal elsiettetnek tartja a városvezetőség lépéseit, szerinte a terek átalakítását egy átfogó városrendezési koncepcióba kellene illeszteni. Semmiképpen sem szabadna mindennek a kampányban egyfajta felmutatnivalónak lennie, azaz hasonulnia a korábbiakhoz, amikor is a Fő utcát sebtében felújították még a helyhatósági választások előtt. Amikor a betonból „kinövő” fát lát, sírhatnékja támad – vallotta egy hozzászóló hölgy, aki szerint a terek átalakítása előtt a parkolási gondokat kellene megoldani. A jelenlegi állapotnál családbarátabbnak tartja az Emődi Tamás elképzelte Szent László teret Nagy József Barna, a váradi EMI tiszteltbeli elnöke. Külön méltányolta, hogy igazi biciklis utakat is terveztek, viszont több szökőkút kellene szerinte. Az RMDSZ-frakció nagy része jelen volt, de szerencsére a politikusok nem monopolizálták a diskurzust. Fleisz János több „váradiságot” szeretne a tervekben. Amint rámutatott, Várad ugyan európai középváros, mégis a nagyokkal mert gondolkodni története során. Pásztor Sándor szerint egyetlen mérce alapján kell megítélni a terveket: melyik vonja ki jobban a közúti forgalmat a terekről. Sárközi Zoltán szerint kirakodóvásárnak is kell lennie olykor a főtérnek. A zöldövezetekkel kapcsolatban elmondta, hogy ami a tereken elvész, azt pótolni kell parkok, ligetek kialakításával. Egy fiatal hozzászóló hangoztatta: ha platánfák alatt akar a családjával sétálni, akkor parkba megy, a főteret pedig mint találkozóhelyet képzeli el. Szerinte fontos, hogy ebben ne kössünk kompromisszumot, merthogy a mostani káoszszerű állapotokhoz vezet, ha a főtér tér és park is lesz egyaránt. Egyenesen a generációs különbségeket látta a hozzászólásokban Bimbó Szuhai Tibor mérnök, a közterület-felügyelő vállalat egyik vezetője. Ő is több szökőkutat szeretne, valamint igenis nagyobb fákat, hogy azok valamelyest elnyomják a flaszteren uralkodó böhöm lovasszobrot. Komáromi Ernő mérnök, az EMNT városi szervezetének elnökségi tagja a váradi tradíció továbbélése egyik formájaként a fák törzsét óvó rácsozat fontosságát mondta. Ez szerepel Emődi tervében, igaz, nem a hagyományos kerek formában, hanem a kialakítandó geometriai formákhoz hasonulva, immár négyzetes alakban. Agyagási Ernő mérnök, szintén a városi EMNT elnökségi tagja rámutatott, hogy a tér felújítása önmagában nem elegendő, ezzel párhuzamosan az ottani épületek állagát is javítani kellene, hogy végre ismét a város éke lehessen a Szent László és a Bémer tér. Zárásként Biró Rozália összegezte röviden a javaslatokat: a váradi magyarok talán kicsit nyakasságból is, de több zöldet szeretnének látni főterükön. A bő kétórás megbeszélés javaslatait az RMDSZ-frakció igyekszik majd beépíteni abba a végleges tervbe, amelyet október végén nyújtanak majd be a pályázatot elbíráló szaktestülethez. A közösség fórumáról láthatóan zömében elégedetten távoztak a polgárok, hiszen az esetleges politikai nézetkülönbségeken túl a váradiság uralta a megbeszélést. Megyeri Tamás Róbert, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. október 6.Civil kerekasztal Nagyváradon – Lehet a politikától független magyar kulturális élet?Tavaly decemberben alakult meg a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) huszonhat magyar civil szervezetet toborozva alapító tagjai közé. Hétfő délután a váradi Posticumban tartottak ülést, amelyen a legaktuálisabb, a megyeszékhely magyar közösségét érintő kulturális eseményekről és problémákról tanácskoztak. A huszonhat alapító szervezetnek még a fele sem képviseltette magát. Az ülést Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (Bincisz) elnöke vezette. Mint megtudtuk, a hétfői tanácskozás azt a decemberben esedékes gyűlést volt hivatott előkészíteni, amelyen az NCK egyéves évfordulóját ünnepli, s feltérképezi azt az utat, amelyen a szervezet folytatni akarja tevékenységét. Több téma került terítékre. Fleisz kihangsúlyozta, hogy az NCK-nak arra kell törekednie, hogy semmilyen politikai irányzatnak ne kötelezze el magát. A civil kerekasztalhoz csatlakozott tagszervezeteket azonban nem lehet kötelezni semmilyen politikai pártállásra, sem elhatárolódásra. Ennek függvényében a civil szervezet elnökének az a kijelentése, miszerint a kulturális rendezvények megszervezése ne függjön politikai szervezetektől, eléggé kivitelezhetetlen vágyálomnak tűnik, ugyanis azzal az ülés részvevői is tisztában voltak, hogy „márpedig pénz nélkül manapság nincs kultúra”, nincsenek rendezvények, a pénzt pedig a politikai pártok ítélik oda. Az NCK egy nem bejegyzett, független szövetség, így nem nehéz kikövetkeztetni, hogy nagyjából semmilyen nyomást sem gyakorolhat azokra a „pénzosztó hivatalokra”, amelyek politikai szervezetek nyúlványaiként működnek. Fleisz előállt egy olyan javaslattal, hogy az NCK hozzon létre egy kulturális kuratóriumot, amelynek tagjai rangsorolnák fontossági sorrendben a Váradon szervezendő rendezvényeket, odafigyelnek arra, hogy ezeket ne szervezzék egymásra, s megtartásuk lehetőleg ne gerjesszen a magyar közönséget megosztó politikai indulatokat. Ezt a javaslatot azonban végül nem fogadták el. Az ülésen szót kapott Rencsik Imre, a Posticum Keresztény Kulturális és Ifjúsági Központ egyik vezetője, aki ebben az évben az NCK ügyvezetői tisztségét tölti be. Az ügyvezető elmondta, folyamatosan dolgoznak azon, hogy az NCK közérdekű információi a világhálón is elérhetőek legyenek. A Posticum és Rencsik erre az évre vállalta a szervezet ügyeinek intézését, a következő esztendő ügyvezetőjét majd a decemberi gyűlésen választják meg. Több jelenlevő úgy vélte, jó lenne, ha Rencsik maradna a következő évben is az ügyvezető, ugyanis elégedettek voltak eddigi munkájával, s a Posticum is megfelelő „bázisként” szolgált. Meleg Attila, az MM Pódium vezetője is beszélt terveikről. Szó esett A művelődés hete – A tanulás ünnepe rendezvénysorozat tervbe vett eseményeiről, s javaslatokat vetettek fel a Magyar Kultúra Ünnepe 2011 című rendezvény megszervezéséről is.. Az ülés végén érdekes vita alakult ki arról is, miért nem mennek a fiatalok a rendezvényekre, hogyan lehetne ezen változtatni, milyen is a közönségbarát rendezvény. Végül Fleisz megköszönte a jelenlevőknek a részvételt és a hozzászólásokat, s reményét fejezte ki, hogy a Nagyváradi Civil Kerekasztal ezután még jobban tudja segíteni és szolgálni a magyar kultúra megmaradását a Pece-parti Párizsban. Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. október 20.Könyvbemutató Berettyóújfaluban: Főhajtás püspökeink emléke előttA Művelődés Hete- Tanulás Ünnepe rendezvénysorozat keretében kedden Berettyóújfaluban is bemutatták a Főhajtás püspökeink emléke előtt. Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei című nagyváradi tanulmánykötetet. A Nadányi Zoltán Művelődési Központban megszervezett bemutató előtt Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője köszöntötte a jelenlévőket, és beszélt a népfőiskolák jelentőségéről, illetve arról, hogy ez az alkalom Berettyóújfaluban a Népfőiskolai Esték ezen túl évente megrendezésre kerülő rendezvénysorozat kezdő eseménye. Bejelentette, hogy a bemutatásra kerülő kötet másik szerkesztője Mons. Fodor József a magyar köztársasági elnök nagyváradi látogatása miatt nem tud jelen lenni. Ezután dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke ismertette a szombaton már Nagyváradon bemutatott kötet létrejöttének körülményeit. Elmondta, hogy 2009-ben volt éppen 10 éve annak, hogy az általa létrehozott Sapientia Varadiensis Alapítvány elhatározta, évente megemlékezést szervez, amely Nagyvárad tudós püspökei életét, tevékenységét és alkotásait teszi a középpontba. Az elmúlt 10 év eseményeire is visszatekintő kötet a sikeres tavalyi rendezvény előadásainak írott változatát gyűjti össze. Akkor Bémer László és Szaniszló Ferenc váradi püspökökre emlékeztek. A tanulmányok szerzői között a két szerkesztőn, dr. Fleisz János és Mons Fodor Józsefen kívül, olyan ismert személyek, mint Exc. dr. Ternyák Csaba egri érsek, dr. Gergely Jenő, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, aki sajnos időközben elhunyt, Pál Ferenc a szombathelyi püspöki levéltár levéltárosa találhatóak. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Sapientia Varadiensis Alapítvány által kiadott kötet a Litera Print nyomdában készült és a végén a megemlékezések képeiből is közread néhányat. Dr. Fleisz János hangsúlyozta, hogy a könyv megőrzi, mind a püspökök, mind pedig a rendezvények emlékét. Értéke elsősorban abban rejlik, hogy hozzájárul ahhoz, hogy sok kiváló egyházi személyiségeink emléke élénk maradjon, majd elmondta, hogy reményei szerint a 2010-ben elhangzott előadásokat is meg fogják tudni jelenttetni. A közönség által feltett kérdésékre is sor került, többek között részletek hangzottak el Bogdánffy Szilárd nagyváradi boldoggá avatásának jelentőségéről és előkészületeiről, a levéltári tudományos kutatás mai helyzetéről, illetve a váradi katolikus és református egyház, művelődéstörténeti szerepéről. A jó hangulatú találkozó a kötet dedikálásával ért véget. erdon.ro 2010. október 24.Az ’56-os hősökre emlékeztekNagyvárad – Az 1956-os magyarországi forradalom hőseire emlékeztek szombaton Nagyváradon is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. A szombat délelőtti koszorúzással egybekötött megemlékezésen beszédet mondott dr. Fleisz János történész, a Bincisz elnöke, aki hangsúlyozta, hogy 1956 október 23-a tanulsága, és egyben a magyar forradalmi hagyomány üzenete az, hogy nem a népnek kell felelnie a hatalom gyakorlói előtt, hanem a mindenkori hatalomnak kell elszámolnia a nép előtt. Így lehetett 1956 üzenete a demokrácia üzenete, így lehet 1956 eszméje ma is érvényes. Nagy József Barna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke beszédében szintén 1956 jelentőségét hangsúlyozta, mert mint mondta „1956-ban a pesti srácok példát adtak nekünk arról, hogyan kell végletekig szeretni a nemzetet.” A forradalmat aktuálpolitikai eseményekhez kötve kijelentette: a magyar nemzet 2010-ben vértelen forradalommal jelölte meg azt az utat, amelyen járni kíván. Ebben az összefüggésben a közelmúlt magyarországi és a jelenlegi romániai magyar politikai döntéshozóinak elszámoltatásának szükségessgét hangsúlyozta. Elszámoltatást! Az utolsó szónok Tőkés László az Európai Parlament alelnöke volt, aki elmondta: „hiába mondjuk el, hogy szabadság csillaga volt hajdan a magyar, ha ma már maga sem tudja, hogymit akar”, idézte Babits Mihály gondolatát. „Sajnos az üneplés és a valóság nagyon mélyen elszakad egymástól, mert a komunistáknak nemcsak arra volt gondjuk, hogy leverték a forradalmat, hanem még az emlékét is próbálták kitörölni. (…) A megalkuvás árnyéka vetül ezekre az ünnepkre, mert akik elmennek a Kempynszkibe koccintani, azok fogadják a hazugság őszödi bajnokát” – utalt itt a politikus az RMDSZ és a Magyar Szocialista Párt vezetőire, majd így folytatta: „amikor pedig jött a trianoni évforduló, szinte a régi kommuista tanfelügyelőség rendszerét követve elrendelték, hogy minden elemista diák rajzpályázaton vegyen részt. Szegény gyerekek azt se tudták, miről készül a rajz, a tanítónőknek küldték az instrukciót az RMDSZ részéről, hogy kötelező részt venni.” Színvallást! Ezt követően Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy véleménye szerint az RMDSZpolitikájában a következő kongresszuson a nemzeti kurzus fog lábra kapni, majd kiemelte: „Legyen vége a megalkuvás politikájának és annak nemzeti alapon való hitelesítésének, az autonómia kompromitálásának! Ennek a kettős játéknak kell véget vetnünk. Elkezdődött ez Magyarországon, és nekünk is csatlakoznunk kell a magyarországi rendszerváltás folytatásához, és a hazugokat, a Pilátusokat végre ki kell taszítani a magyarság köréből! És mindenki valljon színt: mondja meg, hogy kivel tart: Gyurcsánnyal vagy Krisztussal!? Orbánnal vagy Pilátussal!? Ha ezt nyíltan megmondjuk, akor nem lesz hiábavaló az emlékezésünk, akkor hiteles magyar képvisletre juthatunk” – fogalmaott Tőkés. A beszédek után a különböző szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a forradalom emléktáblájánál, majd gyertyákat gyújtottak és lángokkal a kezükben énekelték el a Himuszt. Pap István, erdon.ro 2010. november 17.Főhajtás a Tündérkert megteremtője előtt Nagyváradon isNégyszázharminc esztendeje, 1580. november 15-én született Marosillyén Bethlen Gábor, az az erdélyi fejedelem, akinek uralkodását Erdély aranykoraként emlegetik a történelemben. Halála napja is november 15-ére esett, 1629-ben. A diplomáciai érzékéről, politikai rátermettségéről, sokoldalú műveltségéről híres egykori uralkodóra emlékeztek Nagyváradon is, a tegnap már másodjára. Ugyanis az RMDSZ réti körzete kedden délután koszorúzott, a Partiumi Magyar Művelődési Céh pedig tegnap délelőtt. Előbbi az évforduló másnapján, utóbbi a harmadnapján. Ami a tegnap megtartott emlékünnepséget illeti, tartalmát tekintve elmondhatjuk, igen érdekes és színvonalas volt, talán ezért is megérte volna, hogy úgy szervezzék meg, hogy minél több váradi magyar vehessen részt rajta. A megemlékezés a nagyváradi református püspöki palota dísztermében kezdődött délelőtti órában, zömmel egyetemisták előtt. Barabás Zoltán, a PMMC igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, majd átadta a szót Fleisz János történésznek, aki Bethlen Gábor és Erdély címmel tartott igen érdekes előadást. Mintegy időutazásként elevenedett meg a hallgatóság előtt a nagyfejedelem kora és személyisége, azok a korabeli történések, amelyek során a háborúk dúlta erdélyi fejedelemségből sikerült egy nyugodt, gazdaságilag stabil „Tündérkertet” létrehozni. Fleisz beszélt Bethlen azon törekvéseiről is, amelyek segítségével az megszilárdította azokat az iskolaalapítási törekvéseket Erdélyben, amelyek alapját Báthory István egykori fejedelem és lengyel király alapozta meg, aki létrehozta Kolozsváron az erdélyi jezsuita egyetemet. Bethlen nemcsak a jezsuiták messze földön elismert oktatási módszereit pártolta, hanem valamennyi erdélyi felekezetnek és nemzetiségnek is segítségére volt. Európában először ő adott menedéket és letelepedési jogot például a zsidóknak, s ő alapított Gyulafehérváron román nyelvű érsekséget. Váradhoz különösen erős szálak fűzték, Fleisz erről is sok érdekes dolgot ismertetett. A második előadást Pálfi József református lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem teológiai tanszéke vezetője tartotta meg, Bethlen Gábor oktatáspolitikája címmel. Az előadó beszélt a korabeli erdélyi oktatásról, az egyetemek megalapításáról, kiemelve Bethlen azon törekvését, hogy létrehozza Erdélyben a szellemi arisztokráciát, a műveltség fegyverével övezett társadalmi réteget. A tiszteletes igen találóan rámutatott arra is, hogy két nagy uralkodó, Bethlen és Báthory István testamentuma az, ami mindmái napig „az erdélyi megmaradás programja”, ahogy ezt több mai történész megállapította. Bethlen Gábor uralkodását üzenetként kell felfogni, zárta előadását Pálfi, egyfajta reménykeltő üzenetként, amely a mai erdélyieknek azt bizonyítja, hogy bármilyen bajból ki lehet menteni az országot, ha a vezetők hisznek Istenben, és nemzetüket szolgálják. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – hangzott el a nagyfejedelem híres jelmondata. Ezt követően Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem tanügyi előadó-tanácsosa is szólt pár szót, szavait főleg a jelenlévő diákokhoz intézte, figyelmeztetve őket, hogy Bethlen politikai és gazdasági tanításai a mai modern időkben is megállják helyüket. Ezek után elénekelték a Himnuszt, majd a szervezők átvonultak a Schlauch kertben, a mai Petőfi parkban található Bethlen-szoborhoz, ahol Meleg Vilmos elszavalt két Arany János-költeményt, majd a jelenlevő egyházi és civil szervezetek elhelyezték koszorúikat a szobor talapzatánál, a tegnapelőtt elhelyezett koszorúk mellé. Szőke Mária, Reggeli Újság, Erdély.ma 2010. november 29.Nagyváradi műemlékvédők DebrecenbenA cívis városban csütörtökön került sor az MTESZ Műemléki Albizottságának 10. ünnepi tisztújító ülésére, amelyen egy háromtagú nagyváradi küldöttség is részt vett. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Hajdú-Bihar megyei Műemléki Albizottsága Debrecenben a Református Nagykollégium imatermében tartotta meg 10. tisztújító ünnepi ülését. Nagyváradot a bizottság tiszteletbeli tagjai közül hárman képviselték: Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök, Dukrét Géza nyugalmazott tanár, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke és Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke. Az ülést Újváry Zoltán, a debreceni Néprajzi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd Angyal László András alapító elnök tartotta meg számos kiemelkedő eredményt felmutató beszámolóját, amelynek végén javaslatot tett az alapszabály és a név megváltoztatására, amelyet egyhangúan megszavaztak. A vezetőség megválasztása előtt köszöntök hangzottak el. Deme Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyi igazgatója kiemelte, hogy egy olyan szervezet tartja az ülését, amely 1958 óta tevékenykedik és – a rendszerváltást is túlélve – különösen gazdag tevékenységet fejt ki. Tájékoztatott arról, hogy 2011. január 1-jétől a magyarországi kulturális intézmények átalakulása várható, így a műemlékvédelem is a megyei kormányhivatalokhoz kerül. A nagyváradi küldöttség nevében Fleisz János történész üdvözölte a jubileumi ülés résztvevőit. Beszédében többek között kiemelte, hogy megható olyan teremben ünnepi ülésen részt venni, amely egy nemzeti emlékhely, és ahol annak idején, 1849 januárjában, Szacsvay Imrét az Országgyűlés jegyzőjének választották. Ugyanitt olvasta fel Szacsvay, majd írta alá és fogadták el az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozatot, amiért lényegében mártírhalált kellett halnia. Aláhúzta azt is, hogy a küldöttség jelenléte az összetartozást mutatja, hiszen a nemes célokhoz a nagyváradiak mindig is szívesen csatlakoznak. Megfogalmazta, hogy példaértékűnek tartja a debreceni műemlékvédők tevékenységét mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, másfelől azt is, hogy kitartóan kiállnak a műemlékvédelem mellett, akár egyes intézményekkel, hivatalokkal szemben is. Kifejezte örömét, hogy egy új civil kezdeményezés jön létre, sok sikert kívánva a további tevékenységhez. Az MTESZ Műemlék-tudományi bizottsága elnökének ugyancsak egyhangúlag Angyal László Andrást választották meg (újra), aki ismertette a következő időszak feladatait és irányait. Az új szervezet országosan is egyedülálló, de a jövőben lehetőség lesz további hasonló szerveződések kialakítására. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. december 11.Váradi magyar közösségépítés a politikai széljárást elkerülteTegnap délután megtartották a tavaly megalakult Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) jubileumi ülését a Posticumban. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke (BINCISZ), az NCK kezdeményezője nyitotta meg az ülést, amelyen a 26 alapító szervezet közül csak a fele, pontosan 13 képviseltette magát. Megtárgyalták az NCK múltját, jelenét és jövőjét. Beismerték: az NCK bár Nagyvárad egyik jelentős kulturális eseményének, a Festum Varadinumnak a társszervezője volt, eddig jóformán csak formálisan működött. Ezért az ülés elsőrendű célja az volt, hogy lerendezzék a szervezési problémákat, hogy a kerekasztal a továbbiakban hatékonyabb legyen. Bár az NCK jogilag nincs bejegyezve – ez plusz anyagi forrásokat igényelne –, erre nincs is szükség, emelte ki Fleisz, mert már bejegyzett szervezetek alkotják, amelyek bármikor felvállalhatják a jogi képviseletet. Bruncsák István, az eddigi ügyvezetést ellátó Posticum vezetőtanácsi tagja vette át a szót, aki Rencsik Imrét, az NCK tavaly egy évre megválasztott ügyvezető elnökét képviselte. Közölte, hogy a Posticum továbbra is garantálja az NCK-nak az intézményes hátteret, tehát termet biztosít az ülésekhez. Ezek után a BINCISZ elnöke Meleg Vilmost ajánlotta az ügyvezető elnöki tisztség további betöltésére, s ezt a tagszervezetek képviselői egyhangúlag megszavazták. A színművész elmondta, hogy bár elfoglaltsága miatt nem tartja magát a legalkalmasabbnak a posztra, kapcsolatai miatt úgy véli, hasznossá válhat az NCK számára. Majd a tagszervezetek a 2011-es terveiket vetették fel, illetve eseménynaptáraikat próbálták összehangolni, mivel kulcsfontosságú, hogy hasonló jellegű rendezvényeket ne tűzzenek ki azonos időpontokra, mert ezzel egymás tevékenykedéseit akadályoznák. Fleisz leszögezte, hogy a szervezet a továbbiakban elkerüli a politikai kiállásokat, egyedüli célként a közügyet, ezen belül is a nagyváradi magyar közösségépítést, irányelvnek pedig a nemzeti összetartozást tekinti. Majd a pályázati lehetőségekről, a tagsági feltételekről, a bővítési lehetőségekről, valamint az NCK honlapjáról, jövőbeli működéséről, illetve a folyamatos kapcsolattartásról is szót ejtettek. Balla Sándor, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 12.A kultúra összetartó erő. Egy rendezvénysorozat, amelynek a váradi magyarság a fővédnökeTíz esztendeje annak, hogy Berettyóújfalu és Nagyvárad közösen ünnepli a magyar kultúra napját. A civil szervezetek az idén is összefogtak, hogy méltóképpen ünnepelhessen a közösség. A program egyhetes rendezvénysorozattá terebélyesedett, aminek keretében lesz kiállítás, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés, koncert. A részletekről, a civil szféra által szervezett eseményekről tegnap sajtótájékoztatót tartottak Váradon, a református püspöki székházban. Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) igazgatója elsőként arról szólt: a magyar kultúra napján, január 22-én a Himnusz születését ünnepeljük. Nemzeti imánkat Szatmárcsekén írta Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én. A vers 1828-ban jelent meg először nyomtatásban. Erkel Ferenc 1844-ben szerzett hozzá dallamot. Barabás kiemelte: a mű az összes nemzeti himnusztól különbözik, nem császárokat, királyokat dicsőit, hanem Istenhez fohászkodik. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke szólt arról, hogy immár tízéves A magyar kultúra ünnepe elnevezésű rendezvény. Először 2001-ben ünnepelte közösen a magyar kultúra napját a két település a BINCISZ-elnök és a berettyóújfalui Porkoláb Lajos kezdeményezésére – ezzel is szorgalmazván a bihari térség összetartozását. Partium- és Erdély-szerte Váradon ünnepelték legelőször a magyar kultúra napját. Fleisz János hangsúlyozta: minél nagyobb a válság, annál fontosabb a kultúra. Másfelől szólt arról, hogy a kultúra nemzeti összetartó erő. Az idei rendezvénysorozat január 17–24. között zajlik. Január 21-én lesz a legtöbb rendezvény a civil szféra szervezésében. Ezen a napon koncertezik például a váradi Ady Endre Gimnáziumban a Csűrdöngölő népi zenekar. A római katolikus püspöki palotában pedig kerekasztal-beszélgetés lesz, amelynek témája: a kárpát-medencei magyarság műveltségi állapota. Az összejövetelen közreműködik Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Erdei Gábor kutató, Fleisz János történész, Cs. Tóth János író és Kovács Béla Lóránt egyetemi adjunktus. A BINCISZ-elnök azt is közölte: a civil szervezetek összefogásával jön létre a rendezvény. Az idén sem kaptak semmilyen támogatást a nagyváradi önkormányzattól. Tíz év alatt mindössze egyszer kaptak pénzt: az első alkalommal, Kapy István alpolgármestersége idején. Szerencsére a magyarországi baráti kapcsolatok kisegítik őket. Hozzáfűzte: reméli, a rendezvénysorozat fővédnöke a váradi magyarság lesz. Harasztosi Sándor, a berettyóújfalui székhelyű Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület elnöke elmondta: településükön ’93 óta megemlékeznek a magyar kultúra napjáról. 2001-ben volt az első, határon átnyúló tükörprogram. Hozzátette: „Ez számunkra küldetés. Bemutatjuk egymásnak közösségeinket, értékeinket. Az emberi kapcsolatok révén csökkennek a távolságok.” Pintér István, a Pro Universitate Partium Alapítvány ügyvezető igazgatója szólt arról: mindig igyekeztek megfelelően hozzájárulni e rendezvénysorozathoz. Az idén arra törekedtek, hogy ne párhuzamosan zajlódjanak az események. Tóth Hajnal. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 27.Berettyóujfalu fogadja a váradiakatHétfőn egy kilenctagú nagyváradi civil küldöttség látogatott el Berettyóujfaluba Fleisz Jánosnak, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnökének a vezetésével, hogy leadják vagy előjegyeztessék honosítási kérelmeiket. „A Magyar Kultúra Ünnepe” elnevezésű közös rendezvénysorozat lezárásaként látogattak a nagyváradiak Berettyóújfaluba, hogy a magyar állampolgárságért folyamodjanak. A küldöttséget a következők alkották: Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Lajos Annamária, a BINCISZ titkára, Fleisz Judit az Alma Mater Alapítvány képviseletében, Bányai Szabados Katalin, a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének reprezentánsa, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Kádas Károly, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének vezetőségi tagja, Bücsi Ilona, a Sapientia Varadiensis Alapítvány egyik képviselője, valamint Sándor Dénes, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott művészeti titkára és neje. A küldöttséget Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere a városházán fogadta. Üdvözlőbeszédében elmondta, hogy a jelenlegi országhatárok semmilyen formában nem befolyásolhatják Berettyóújfalu és Nagyvárad kapcsolatát, hiszen egy egyetemes magyar kultúra van. Az egy évtizede a civilek által kezdeményezett közös magyar kultúra napi ünnepléssel kapcsolatban kifejtette: mindig volt valamilyen aktualitásuk a rendezvényeknek, 2007-ben például Románia uniós csatlakozása. Idén a schengeni határ megszűnése lehetett volna az események apropója, ám ez még késik. A magyar kormány viszont gondoskodott aktualitásról, ugyanis január elsejétől lehetővé teszi a határon túliak egyszerűsített honosítási kérelmének befogadását. „Egy egységes magyar nemzet van, ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni azzal, hogy itt, a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél benyújthatják honosítási kérelmüket” – zárta szavait az elöljáró. Azt is elmondta, hogy terveik szerint az ünnepélyes eskütétel valószínűleg május 23-án, a város ünnepén, a később jelentkezők részére pedig augusztus 20-án lesz Berettyóújfaluban. Ezután Törökné Kovács Judit anyakönyvvezető ismertette a honosítással kapcsolatos tudnivalókat. A helyi anyakönyvi hivatal szerdánként 8-16 óra között fogadja az állampolgársági kérelmeket. Érdeklődni a (0036)54-505-450-es telefonszámon lehet. A helybeliek részéről Porkoláb Lajos is köszöntötte a váradiakat, segítséget adva az ügyintézésben. Az ottani sajtó kérdésére Fleisz János egyetemi tanár a váradiak nevében elmondta, hogy a két város civil szervezetei közötti évtizedes kapcsolat megkoronázásának lehet tekinteni e napot, amikor a nagyváradi civil küldöttség a honosítási kérelemmel Berettyóújfaluba érkezett. Ez által a lelki közösség ismét sorsközösséggé formálódhat. Újra kell értelmezni önmagunkat, és újra kell értelmezni kapcsolatainkat a magyar nemzeti egység alapján. Újságírói kérdésre a történész kifejtette, hogy hosszabb távon mindenképpen azt várja: a partiumi, erdélyi magyarok egyenrangú állampolgárok lesznek az anyaországiakkal, és ez a szavazati jog kiterjesztését is jelenti. A szívélyes fogadtatás után sor került az iratok átadására, illetve az előjegyzésre. Rövid városnézés után a váradiak megtekintették a most újonnan megnyitott civil központot, amelyben a Megyei Népfőiskolai Egyesület és a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület sokrétű tevékenysége folyik Harasztosi Sándor és Porkoláb Lajos irányításával. Délután „A Magyar Kultúra Ünnepe” utolsó rendezvényére a Járási Hivatal dísztermében került sor, ahol Meleg Vilmos nagyváradi színművész hangulatos Emőd Tamás-estjét adta elő. A zenei kíséretet Thurzó Zoltán zongoraművész szolgáltatta a népes közönség számára. Az esti kötetlen beszélgetésben már az idei további közös rendezvények is szóba kerültek. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. május 3.Kárpát-medencei fiatalok vetélkedõjeBihar megye - Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címmel tizenkettedik alkalommal szervezett az Ady Endre Líceum történelem katedrája kárpát-medencei történelmi vetélkedõt. A Festum Varadinum keretében sorra kerülõ Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címû vetélkedõ péntek délután dr. Gyáni Gábor és dr. Fleisz János történész professzorok elõadásával kezdõdött. A Budapestrõl érkezett akadémikus a polgárosodás fogalmát körvonalazta elõadásában, ugyanakkor beszélt a magyarországi városok polgári fejlõdésérõl is. dr. Fleisz János helytörténész, önkormányzati képviselõ Nagyvárad helyét határozta meg a dualizmus kori Magyarország fejlõdéstörténetében. Elõadásából kiderült: Szent László király városa nem csak az összesített, hanem az ágazati városok közötti rangsorokban is a harmadik-negyedik helyet foglalta el. Irodalmi visszaemlékezésében Krúdy Gyula, Szabó Dezsõ és Babits Mihály alakját is megelevenítette. Történelmi séta A Magyarországról, Szlovákiából és Erdélybõl érkezett fiatalokból álló 15 csapat az elhangzott elõadásokból villámkérdéseket is kapott. A résztvevõk ugyanakkor egy történelmi sétán vettek részt, melynek során meglátogatták a városházát és más intézményeket, továbbá megtekintették a megyeszékhely egyébb nevezetes épületeit. Az elhangzott városismertetõkbõl szintén kaptak kérdéseket a három tagú csapatok. Az elõzõ évekhez képest újdonságnak számított, hogy a benevezettek egy kisfilmet is készítettek erre az alkalomra, melyben azt a települést mutatták be, ahonnan érkeztek. A zsûri ebben a kategóriában különdíjjal jutalmazta a Budapesti Szent László Gimnázium csapatát. A tíz fordulós vetélkedõ kérdései a 19. század végi és 20. század eleji politikai, gazdasági, kulturális viszonyait ölelte fel, tudtuk meg Fleisz Judittól, az Ady Endre Líceum aligazgatójától, a vetélkedõ fõszervezõjétõl. �?gyesen szerepeltek Elsõsorban a polgárok életmódjára, a szórakozási szokásaikra, az oktatás helyzetére irányuló kérdésekre kellett válaszoljanak a versenyzõk. Nehéz dolga volt - a budapesti Gyáni Gábor, a zilahi Bíró Judit, a kisvárdai Szûcs András valamint a nagyváradi Fazakas Gábor pedagógusokból álló - zsûrinek, tudtuk meg Fleisz Jánostól, aki titkári szerepet töltött be a testületben. A diákok nagyon ügyesen szerepeltek. Végül a nagyváradi Mihai Eminescu Fõgimnázium került ki gyõztesként. A második helyezést szintén nagyváradiak érték el: az Ady Endre Líceum XII. D osztályának három diákja. Szintén dobogós lett a komáromi Selye János Gimnázium csapata. A résztvevõk az Oktatási Minisztérium által elismert oklevelekben részesültek. Fleisz Judit érdeklõdésünkre elmondta: a rendezvény a kárpát-medencei fiatalok egymásra találásának a célját szolgálta és ennek jegyében szervezik meg jövõre is. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 20.Várostörténeti kiadvány NagyváradrólNagyvárad várostörténete a címe Fleisz János legújabb kötetének, melyet csütörtökön mutattak be a Körös-parti városban. A kötetet Pomogáts Béla irodalomtörténész méltatta, aki elsõsorban azt emelte ki, hogy más magyarországi vagy erdélyi, hasonló jelentõségû városokhoz képest milyen sovány a rendelkezésre álló könyvészet, ha Nagyváradról van szó. Ez a tény pedig ellentmond annak a szerepnek, mondhatni mítosznak, amit a város a magyar kultúrában és történelemben betölt, fogalmazott Pomogáts. A város története igen zaklatott, többször szinte elpusztult és újjászületett, szakrális pecsétet is visel a városalapító Szent László királynak köszönhetõen, a török hódoltság alatt, az 1848-as szabadságharc idején és a két világháború között is igen fontos szerepet játszott, ráadásul a magyar irodalomtörténetben is nagy jelentõséggel bírt, magyarázta. Pomogáts Béla szerint éppúgy, ahogy Erdély nem lenne ugyanaz Kolozsvár nélkül, ahogy Debrecen a magyar protestantizmus szellemi központja, Sopron több történelmi idõben is a hûség városa, Nagyvárad lelkisége a mindenkori magyar újrakezdést hordozza magában. Ennek az újrakezdésnek a jelenlegi legmérvadóbb dokumentuma pedig épp Fleisz János munkássága - a helytörténész egy élet munkáját szánta rá, hogy a Körös-parti város múltját kutassa. Maga a szerzõ azt vallja, hogy már másfél évtizeddel ezelõtt, amikor legelsõ könyvét megjelentette, valami hasonlót szeretett volna írni, mint ez a mostani, és épp az motiválta a tizenhat saját kötet elkészítésére, hogy Nagyvárad története nincs megfelelõen feltárva. Mint elmondta, eredetileg egy százötven oldalas kismonográfiát tervezett, de olyan sok eseményt kellett feldolgoznia, hogy végül csaknem háromszáz oldalra rúg a jócskán lerövidített anyag. A kötet egyik érdekessége, hogy a város alapítását az általánosan elfogadott 1092 helyett 1082-re, a monostor létrejöttére teszi. Pomogáts Béla arra figyelmeztette Fleisz Jánost, hogy rá hárul majd a feladat, hogy hiánypótló nagymonográfiát készítsen városáról. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
